2013. május 22., szerda

Halálom után felbontandó


Kerstin Gierrel való legutóbbi találkozásom csalódással zárult, így most jóval szkeptikusabban fogtam hozzá a regényéhez. Nem mondom, hogy a legnagyobb irodalmi alkotás, vagy a legszórakoztatóbb mű, amit valaha olvastam, sőt, még neki is vannak ennél sokkal jobb könyvei, mindenesetre határozottan jobb volt, mint a Férfiak és egyéb katasztrófák. Az alapötletet imádtam, és bár a kivitelezés lehetett volna jobb is, nem bántam meg, hogy elolvastam.

Gerri már betöltötte a harmincat, de még mindig szingli, amely tényre - mintha ő maga nem vette volna észre, hogy nincs senkije - kedves családja minduntalan felhívja figyelmét minden lehetséges alkalommal. Ha ez nem volna elég, Gerri a munkája miatt is állandóan a célkeresztben áll, családja ugyanis nem igazán tolerálja, hogy "igazi" munka helyett romantikus regényeket ír egy kiadónak. Édesanyja általában hazudni szokott felőle, nem akarja, hogy barátai megtudják, hogy lánya ponyvaregényekkel keresi a kenyerét, pedig Gerri tökéletesen elégedett a munkájával, sőt, ez az egyetlen dolog az életében, amivel elégedett.

Legalábbis ez volt, ugyanis egy kiadóváltás után új főnöke úgy dönt, tíz év után megválik tőle. Ez az utolsó csepp a pohárban, így amikor a sors Gerri kezébe sodor egy cipősdoboznyi lejárt szavatosságú altatót, arra az elhatározásra jut, hogy öngyilkos lesz. Mindent szépen eltervez, utolsó tartalékait egy csodálatos ruhára és egy fényűző szállodai szobára költi, és arra készül, hogy stílusosan haljon meg. Életében először úgy érzi, mindenkinek meg kell tudnia, mi a véleménye róluk, így minden ismerősének személyre szabott búcsúlevelet ír, melyben csöppet sem fogja vissza magát, és mindent leír, ami a szívét nyomja.
Feltétlenül elintézendők a halálom előtt. Első: végrendelet megírása. Második: Harry ostoba négysorosa, az ütődött egyébként hívatlanul beállít. Harmadik: lakás kitakarítása és az összes kínos dolog eltávolítása. Negyedik: búcsúlevelek megírása, lásd külön lista. Ötödik: osztálytalálkozó lemondása. Hatodik: fodrász.
Idáig nem egy vidám történet, ugye? Az élet azonban közbeszól, és meghiúsítja Gerri öngyilkossági kísérletét, de természetesen csak azután, hogy a búcsúlevelei elindultak a szélrózsa minden irányába. Amint a család és a barátok tudomást szereznek Gerri haláláról, majd arról is, hogy a hír téves, Gerri ismét célponttá válik: a rendkívül éles kritikával megírt búcsúlevelek érthető módon felkavarják néhány ismerős nyugodt hétköznapjait, és nem túl visszafogottan reagálnak rá.

Az idő múlásával azonban úgy tűnik, bár az öngyilkosság nem valósult meg, Gerri élete mégis új irányt vett a levelek hatására, és jó néhány pozitív hatást is elkönyvelhet általuk.


Bár tetszett, amíg olvastam, de összességében a felejthető kategóriába tartozik, így nem tudok és nem is szeretnék sokat írni erről a regényről. Egyszer olvasható volt, de ennél nem több. Remélem, azért egyszer még szerencsém lesz egy, az Anyák maffiájához hasonló Kerstin Gier-regényhez, mert az egyszerűen zseniális volt! :) Az Időtlen szerelem trilógia is örök kedvenc, de mivel más a stílus, semmiképp sem mosnám össze ezekkel a regényekkel.

Kerstin Gier 1966-ban született Németországban. 1996-ban Férfiak és egyéb katasztrófák címmel kiadott első regényét tucatnyi újabb könyv követte, azonban az igazi áttörést az Időtlen szerelem trilógia 2009-ben megjelent első része, a Rubinvörös hozta meg számára. A 13-19 éves korosztály számára íródott trilógia a felnőttek körében is hódít, 27 nyelvre fordították már le, és világszerte a bestseller-listák élére került.

Kiadó: Trivium Kiadó
Kiadás éve: 2008
Eredeti címe: Für jede Lösung ein Problem (2007)
Forrás: utazókönyv
Oldalszám: 238

2 megjegyzés:

  1. Az alapötlet tényleg nagyon jó, de ezek után azért meggondolandó, hogy elolvassa-e az ember.. :O

    VálaszTörlés
  2. Ha a kezedbe kerül, és épp nincs más olvasnivalód, megér egy próbát, de én nagyon örülök, hogy utazókönyvhöz volt szerencsém, és nem pénzt adtam érte. :)

    VálaszTörlés