Az első rész ott fejeződött be, hogy June, a Köztársaság katonája, és Day, a Köztársaság első számú körözött bűnözője teljesen összemelegedtek. A második részben a két fiatal tovább menekül, legfőbb céljuk, hogy a Patrióták segítségét kérve megtalálják és megmentsék Day öccsét, Edent. A Patrióták úgy döntenek, segítenek nekik, ám nem csupán szívjóságból. Amikor az Első Polgár meghal, és fia, Anden veszi át a helyét, June és Day küldetést kap a Patriótáktól: meg kell ölniük az új Elsőt.
June feladata, hogy közel férkőzzön Andenhez, és amikor az Első nem számít rá, megkezdődik az akció. June azonban hamar rájön, hogy Anden teljesen más, mint az apja, és célja, hogy apja sok téves döntését helyrehozza. June megpróbálja leállítani az akciót, de közel sem biztos, hogy sikerül, ráadásul az is lehet, hogy Anden nem az, akinek mutatja magát...
Day eközben a Patriótákkal marad, és az akció részleteit tervezgetik. Ő kapta a feladatot, hogy megölje az Első Polgárt, és bár alapelve, hogy nem öl embert, most az öccse élete a tét. Amikor rájön, hogy June szabotálni akarja az akciót, döntenie kell, hogy vele tart-e...
June és Day ellentétei az első részhez képest most még jobban kiélesednek, mindketten nem egyszer meginognak, és kérdéses, hogy June képes lesz-e feladni az eddigi gazdag életet Day miatt, Day pedig képes lesz-e ölni az öccse miatt.
Dióhéjban ennyit tudok elmondani a történetről, mert minden más már spoiler lenne. Nehéz erről egyebet írni. A Legenda teljesen elvarázsolt, és ugyanezt vártam volna a folytatástól is, de sajnos nem ezt kaptam tőle. Aki az első részben kedves és aranyos volt (Tess), az most egy kibírhatatlan kis pukkancs lett, féltékeny és rendkívül gyerekes. Az egész könyv a lázadásról és az új Első megölési kísérletéről szólt, ami idáig rendben is lenne, de a megvalósítása elég unalmas lett. Egyfolytában terveket gondolnak ki, politikai szálakat szőnek a történetbe, és összeesküvés-elméletek tucatjaival találkozhatunk, pl. arról, hogy a Patrióták tényleg Patrióták-e, vagy pont a Köztársaság bérelte fel őket, hogy úgy tegyenek, mintha Patrióták lennének? Még így, 27 éves korom küszöbén is túlzásnak éreztem ezt a sok politikai vonatkozást, 16 évesen szerintem kardomba dőltem volna ettől a könyvtől.
Persze a harmadik részt ettől függetlenül még el fogom olvasni, én már csak ilyen mazochista típus vagyok (nem, nem vagyok az, csak reménykedem, hogy az utolsó rész inkább az első színvonalát hozza majd). De az is lehet, hogy tényleg disztópia-túladagolásban szenvedek már, érik az a szüneteltetés a témával kapcsolatban, mert ha így haladok, egy idő után már egyik sem fog tetszeni. :(
Marie Lu 1984-ben született Pekingben, de Amerikában járt egyetemre, és ma is ott él. Első regénye megjelenése előtt egy videójáték-gyártó cégnél dolgozott művészeti igazgatóként, ma viszont már disztópiás YA-regényeiről ismerik világszerte.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013
Eredeti címe: Legend Trilogy - Prodigy (2013)
Forrás: Első Könyvsiker Kölcsönző
Oldalszám: 358
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése