Felszabadulás

A sorozat első részét, Az archívumot nagyon szerettem, így amikor szembejött velem az idei Könyvfesztiválon, nem is volt kérdéses, hogy beköltözik a polcomra a második rész is. Itthon aztán jött a döbbenet, amikor elkezdtem olvasni, ugyanis hiába emlékeztem tisztán a hangulatra, amit az első rész adott, illetve hiába volt a fejemben a kerettörténet, valahogy nem állt már össze a dolog. Jellemzően elég gyorsan, emiatt talán nem túl alaposan olvasok, így a sorozatoknál néha picit nehezen veszem fel a fonalat egy-egy újabb résznél, de úgy még nem jártam, hogy abszolút ne emlékezzek rá, hol hagytuk abba a történetet...

Persze ezen a legkönnyebb segíteni, így a második rész előtt újraolvastam az elsőt is, hogy felelevenítsem a történetet, és bár olvasás közben mindig beugrott a következő részlet, mégis ismét elvarázsolt a könyv, pont úgy, mint első olvasásra.

A két rész között három hét telik el, de ebből a három hétből sem maradunk ki, ezeket apró visszatekintések alapján fokozatosan ismerjük meg. Az első részben megismert gonosz eltűnt, de Mac azóta sem tud megnyugodni. Egyfolytában rémálmokkal küszködik, a kialvatlanság pedig már a munkáján is meglátszik: időnként nem emlékszik rá, hogyan sikerül visszaterelnie egy-egy Történetet az Archívumba. Mackenzie 16 éves, és Őrzőként dolgozik. Az a feladata, hogy az Archívumból időnként kiszabaduló Történeteket (akik embernek néznek ki, de valójában puszta tárolói az egyes emberek emlékeinek) az Archívumot és az emberi világot elválasztó Sikátorban elkapja és visszavigye az Archívumba.

A regény a nyári szünet végén, az iskola kezdetével indul, amelytől Mac már előre retteg, hiszen egy puccos magániskolába kerül, ahová kevés diák jár, így nehezebb lesz elvegyülnie. Pedig Mac számára fontos a láthatatlanság; minél kevesebben figyelnek fel rá, annál kevesebb embernek kell hazudnia arról, hogy hová tűnik el időnként, és honnan szerzi az újabb és újabb sérüléseit. Azonban akármennyire is próbálkozik, Mac nem tudja elkerülni az átlagos kamaszokat érintő témákat sem, így különös "hobbija" mellett hamarosan a fiúkkal, a szerelemmel és az iskolai bálokkal is kénytelen lesz foglalkozni.

A hétköznapok rutinját különös események és rejtélyes eltűnések tarkítják, és Mac hamarosan kénytelen beismerni, hogy az eltűnt személyekben egyetlen közös pont van: ő maga. Az Archívum veszélybe kerül, fennmaradása vagy bukása a fiatal lány kezében van. De vajon képes lesz jó döntést hozni?

"Gondolj a rossz dolgokra álmokként, Kenzie. Így mindegy, milyen ijesztőek vagy sötétek, csak ki kell bírnod addig, míg fel nem ébredsz."

Nagyon szerettem ezt a második részt is, bár őszintén szólva a kettő egyben az igazi. Ha nem lennék ilyen türelmetlen, nem is olvasnék sorozatokat, csak akkor, ha már az összes részük megjelent.

Victoria Elizabeth Schwab angol-amerikai szülőktől származó írónő, Amerikában nőtt fel. Szereti a meséket és a folklórt. Élete rendkívül mozgalmas és csapongó, az egyetemen fizikától kezdve hat szakváltás után kommunikáció-tervezésig jutott, és munkából is elég változatos listát tud felmutatni a ruházati eladótól a parti szervizig."Az egyetem alatt egy könyvesboltban dolgoztam, ahol soha nem sikerült pénzt keresnem, mert minden jövedelmemet felemésztette a könyvfüggőségem."

Kiadó: Főnix Könyvműhely

Kiadás éve: 2014

Eredeti címe: The Unbound (2014)

Forrás: saját vásárlás

Oldalszám: 294