Éjszakai cirkusz

Erin Morgenstern:
Éjszakai cirkusz

A mágia nem az én világom, a Harry Potter-könyveken kívül még sosem kötött le ilyen jellegű téma, valószínűleg túlságosan földhözragadt vagyok. Persze általában még a legegyszerűbb romantikus könyvben olvasott események sem történhetnének meg a való életben, és szeretek is különleges dolgokról olvasni, a varázslat mégis más tészta, mindig idegenkedem tőle, ha ilyen jellegű könyvvel találkozom. A kívánságlistám rengeteg könyvet tartalmaz, de az Éjszakai cirkuszról hiába hallottam csupa jó véleményeket, eszem ágában sem volt felvenni a listára.

Két hete, amikor beiratkoztam a közelünkben lévő könyvtárba, és odamentem az első polchoz, ami megtetszett, és ez a könyv volt az első, amit megláttam. Nem is csoda, hogy kitűnik a többi közül, hiszen fantasztikusan szép kidolgozása van, csupa fekete és fehér, némi vörössel és ezüsttel díszítve. A könyv lapjainak széle is fekete, és a könyvet lapozgatva is egyértelmű, hogy valami különlegessel van dolgod. Akármennyire is ódzkodtam a történettől, végül mégis hazahoztam a könyvet, és bár nem szabad a könyvet a borítója alapján megítélni, bevallom, engem csakis a kivitelezés vitt rá, hogy kikölcsönözzem a könyvet.

Itthon számtalanszor elővettem, nyitogattam, beleolvasgattam, de továbbra sem éreztem késztetést, hogy elolvassam a könyvet. Végül négy másik könyv előzte meg az olvasásban, és pénteken is csak azért kezdtem el, mert holnap vissza kell vinnem a könyvtárba (csak két hétre lehetett kikölcsönözni).

Kb. egy órája fejeztem be, és egyszerűen nem találok szavakat. A legkülönlegesebb, legvarázslatosabb könyv, amit valaha is olvastam... sokan írták, hogy nagyon részletes leírásokat tartalmaz a könyv, mindig részletesen elmondja, hogy éppen mit látsz, hallasz, érzel, emiatt kicsit féltem, hogy a saját képzelőerőmre már nem is lesz szükség az olvasáshoz, de végül egyáltalán nem volt ilyen érzésem az olvasás közben.

Sötétedéskor nyitunk

Hajnalban zárunk

Ez a cirkusz más, mint a többi. Nem hirdeti magát hetekkel előre, nem járja körbe a várost hangosbemondóba üvöltve, hogy megérkezett. Nem lehet tudni, hol bukkan fel legközelebb... egyszer csak megjelenik a semmiből, mintha mindig is ott állt volna. Ott, ahol eddig még semmi sem volt, hirtelen fekete-fehér csíkos sátrak tömkelege jelenik meg, és az emberek úgy tódulnak felé, akár a méhek egy különösen vonzó virág felé.

Ez a cirkusz más, mint a többi. Nem bohócokkal vagy tüzes karikán átugró oroszlánokkal szórakoztatnak: itt a tűz lángja hófehér; az artisták biztosítókötél és háló nélkül dolgoznak; a tükörfolyosón nemcsak magad eltorzított képét látod, hanem olyan dolgokat is, amik nincsenek is ott; a könnyek tavánál megszabadulhatsz legfájdalmasabb emlékeid terhétől; a kívánságfa pedig valóra válthatja leghőbb vágyaid.

Ez a cirkusz más, mint a többi. Ez a cirkusz több, mint cirkusz... ez egy nagyszabású párbaj helyszíne...

Celia és Marco egymástól távol nőnek fel, és bár nem is ismerik egymást, mindkettőjüket ugyanarra az eseményre készítik fel: egy párbajra, melynek során minden mágikus képességüket latba vetve meg kell küzdeniük egymással. A párbaj kezdete után a két fiatal menthetetlenül egymásba szeret, és minden vágyuk, hogy elfeledkezhessenek erről a kegyetlen játékról. Ebből a játékból azonban nem lehet kiszállni, a mágikus kötés végleges és feloldhatatlan, a párbajt végig kell játszani.

"Akkor ezt a játékot rosszabb megnyerni, mint elveszíteni."

Mindössze egyetlen gondolatot szeretnék hozzáfűzni a történethez: Marco képes kitörölni az emberek emlékezetét. Ha találkozhatnék vele, megkérném, törölje ki a fejemből ezt a könyvet, hogy újrakezdhessem ezt a csodás utazást!

Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2012
Eredeti címe: The Night Circus (2011)
Forrás: könyvtár

Oldalszám: 406