 |
| Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. Kezdet |
Szeretem az ifjúsági regényeket, de sokáig teljesen hidegen hagyott ez a Szent Johanna gimi-őrület. Én is voltam középiskolás, és egyik iskola olyan, mint a másik, miért olvasnék teljesen átlagos gimnazisták teljesen átlagos iskolai hétköznapjairól nyolc köteten át? Aztán amikor a kedvenc könyves blogjaimon is felbukkant a téma, és 20-30 év közötti bloggerek kezdtek áradozni ezekről a könyvekről, éreztem, hogy kezd gyengülni a könyvvel szembeni elutasításom, és szép csendben átadta a helyét a kíváncsiságnak. :)
Végre sikerült megszereznem az első részt, elkezdtem olvasni, és nagyot koppantam... az első 60-70 oldalnál félő volt, hogy nem fogom végigolvasni, mert úgy éreztem, nincs az a pénz, hogy majd' 400 oldalon keresztül olvasgassam egy 14 éves lány szinte percre pontosan levezetett iskolai napjait, bugyuta napló formájában. Aztán átszakadt a gát, és a további oldalakat csak úgy faltam, abba sem hagytam reggelig. :)
De miről is van szó egyáltalán?
Egy francia tagozatos budai magángimnáziumban járunk, ahol a 9/b. osztály mindennapjait követhetjük nyomon, egyik tanulójuk, a 14 éves Reni szemszögéből, aki naplót vezet az élményeiről. Mi ebbe a naplóba pillanthatunk bele, nyomon követve Reni életét, szüleivel való kapcsolatát, barátokra találását és az első szerelmet. A 12 fős osztályból 5 főszereplőnk van: Reni és két legjobb barátja, a segítőkész és végtelenül szimpatikus Arnold, valamint a kissé lassú észjárású, de kedves és jóindulatú emo, Virág. Valamint az osztály "strébere" és legnehezebb természetű embere, Kinga, illetve a szívtipró Ádám, alias Cortez, akibe Reni azóta szerelmes, hogy megpillantotta. :)
Hogy mondod? Nem vagy kíváncsi elkényeztetett milliomosgyerekekre, akiket a szülei mellett a fizetős magánsuli tanárai is körülugrálnak? Megnyugtatlak, itt szó sincs ilyesmiről. Ugyan legtöbbjük Buda elit környékén él, és sokukat még a 10 percre lévő iskolába is autóval viszik minden áldott reggel, mégsem ellenszenves csemeték ezek, akik "beleszülettek a jóba", és semmi gondjuk sem akad a világon. Ők is megvívják a saját kis csatáikat az olykor kibírhatatlan szülőkkel, ők is borsot törnek a tanárok és egymás orra alá, és ők is megszenvedik az első szerelmet, akárcsak mi annak idején.
Akkor mégis miért olyan sikeres ez a regény? Mitől ilyen különleges? Őszintén szólva, fogalmam sincs. Nálunk is hasonlóak voltak a hétköznapok, nekünk is megvoltak a diákcsínyeink, sőt, sokszor még durvábbak is a könyvben lévőknél. Ha én írnék könyvet az egykori osztályomról, egy-két rész miatt lehet, hogy korhatárossá kellene tenni. :) Nem tudom, mi fogott meg ebben a könyvben. Részben az emlékek; jó volt visszagondolni a lassan 10 éve elmúlt középiskolás éveimre, részben pedig az, hogy valaki más szemszögéből is újraélhettem a hasonló élményeket. De ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni, hogy miért is szerettem annyira.
Annak ellenére, hogy a könyvben olvasható hétköznapok eseményei sokszor tényleg hétköznapiak, Leiner Laura gördülékeny stílusával és a könyvbe csempészett rengeteg humorral imádnivalóvá tette a regényt. Ritkán olvasok kortárs magyar írótól, de most nagyon kellemesen csalódtam, és alig várom, hogy megszerezzem a könyv folytatásait is! :)
Pár gondolat erejéig átvenném a könyvből megszokott értékelési rendszert:
Diákcsínyek: 5/5 - nagyon jókat nevettem rajtuk. Igaz, mi jóval durvább dolgokat is műveltünk, de talán pont ezért volt felüdülés ezekről olvasni.
Arnold: 5/5* - a legjobb karakter, igazi barát!
A kamaszok szülei: 5/2 - jajj, ők már sosem változnak? :)
Kóristák: 5/5* - ezt a filmet a könyvben említették, eddig nem ismertem, de mióta rákerestem, folyamatosan a filmzene albumot hallgatom, nem bírom megunni, annyira gyönyörű!
R+C: 5/3 - kicsit bánom, hogy nem R+A :(
Szent Johanna gimi 1.: 5/5* - ide nekem a folytatásokat, azonnal! :)
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Forrás: könyvtár
Oldalszám: 386
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése