2014. október 28., kedd

Lesley Pearse: Belle

A történetről röviden

A regény az 1900-as évek elején játszódik. A 15 éves Belle anyja bordélyházában született és nőtt fel, de édesanyja féltő és óvó védelmének köszönhetően fogalma sincs arról, hogy a házban élő fiatal lányok mivel keresik a kenyerüket. Egy végzetes napon azonban véletlenül szemtanúja lesz egy gyilkosságnak. Az elkövető elraboltatja, eladja, és az ártatlan kislányból párizsi szajha lesz. Miután az első éjszakák majdnem az életébe kerülnek, tulajdonosa eladja, így New Orleans-ba kerül, ahol hasonló foglalkozást űz, de már igazi kurtizánként. Belle megismeri a luxust, a túléléshez azonban csak az ad erőt neki, hogy tudja, egy napon megszökik, és hazatér régi otthonába.
"Éjszakánként, amikor az alagsori ágyban feküdt, a mulatság zaja leszűrődött Belle-hez; a vidám zongorajáték, a pohárcsörömpölés, a férfiak hahotázása, a dübörgés, a tánc, a dalolás – nagyon jó mókának hangzott. Belle néha azt kívánta, bárcsak föl merne menni az emeletre, hogy belessen az ajtón."
Véleményem a könyvről

Kissé szkeptikus voltam ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert a korszak és a téma sem volt nagy kedvencem idáig, de mivel olyan szégyen nem eshet meg velem, hogy csak három könyvet hozzak el egy könyvtárból, így végül velem jött ez is. Ugorjunk egyből a végére: új kedvencet avattam.

A könyv egy erős és talpraesett fiatal lány története, akit nem lehet nem szeretni. Az események, amiken Belle keresztülmegy, felfoghatatlanul szörnyűek, ő mégis képes mindvégig harcolni az életben maradásért és a hazajutásért. Belle megfontolt és kitartó, és a legkilátástalanabb helyzetben is képes igazi hölgy maradni. Hölgy és kurtizán? Igen, ez a lány más, mint a többi; bár a sors egyfolytában azon dolgozik, hogy megtörje őt, ő nem hagyja magát, és igyekszik a legjobbat kihozni mindenből, ami jut neki.

A témából kiindulva nem gondoltam volna, hogy szerelmi szálat is kapok, az írónőnek mégis sikerült egy olyan gyengéd vonalat alkotnia, ami Belle-nek éveken át erőt adott a túléléshez. A leheletnyi gyengédség mellett viszont rengeteg kegyetlenségnek is tanúi lehetünk. Ezekről az írónő leplezetlenül és részletesen beszámol, de bármi történjék is, a történet a legkegyetlenebb pillanatokban is olvasmányos marad.

A regény két szálon fut, az egyik szál Belle szemszögét és a vele kapcsolatos eseményeket mutatja be, a másik pedig az otthon maradt ismerőseit, akik évek múltán is kitartóan nyomoznak az elrabolt lány után. Ez a vonal szerintem kicsit laposabbra sikerült, mint a Belle-lel kapcsolatos események, mégis, a 600 oldal egyikén sem unatkoztam.

Egyetlen furcsaság van, ami a könyvvel kapcsolatos, de ez valószínűleg a kiadó hanyagsága: a borítón „Elárulva és elárvulva... Segít valaki?” felirat található, ezt viszont már tavaly ellőtték az írónő másik könyve, a Bízz bennem borítóján. Ráadásul oda illik is, mert egy árva testvérpárról szól. Gyanítom, véletlenül hasznosították újra a borító ezen részletét. Kicsit furcsa, hogy ez senkinek sem tűnt fel a kiadónál, mindenesetre ne riasszon el senkit, maga a történet zseniális!

Ízelítő a könyv külföldi borítóiból



Könyvajánló hasonló témában/stílusban
(beszámolóimat a képekre kattintva éred el)


A könyv adatai
Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2014
Eredeti címe: Belle (2011)
Forrás: könyvtár
Oldalszám: 618

2014. október 26., vasárnap

James Dashner: Az útvesztő (Útvesztő #1)

A történetről röviden

A világtól elzártan létezik valahol egy hely, amit Tisztásnak neveznek. Ezen a helyen csak fiatal fiúk élnek, akik semmire sem emlékeznek előző életükből, és arról sincs fogalmuk, hogyan kerültek ide. Ebbe a világba csöppen Thomas, aki csak a nevére emlékszik, de akinek a többiekkel ellentétben ismerős a Tisztás, mintha már járt volna itt... A Tisztásról csakis az Útvesztőn keresztül lehet kijutni, ez azonban még soha senkinek sem sikerült, hiszen az Útvesztő elrendezése minden nap változik, ráadásul vérszomjas fenevadak őrzik. Thomas ennek ellenére úgy dönt, hogy bemerészkedik az Útvesztőbe...
"Soha ne bánd, hogy sírsz, soha."
Véleményem a könyvről

Mivel az Útvesztőből film is készült, ami épp ezekben a hetekben megy a mozikban, nem nehéz belefutni a történetbe. Én pár hónapja vettem meg a könyvet, de mostanáig halogattam az olvasását. Nagyon érdekelt a téma, valahogy mégis ódzkodtam a regénytől, és utólag meg kell, hogy mondjam, talán jogosan.

A könyvet azért választottam, mert tetszett az alapötlete, szeretem a disztópiákat és az ifjúsági irodalmat, ráadásul nagyon jó értékeléseket kapott a könyv. Most viszont, hogy írnom kellene róla, meg vagyok lőve, mert egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam. Az alapötlet tényleg jó, a stílus és a hátborzongató, szürke hangulat is nagyon tetszett, a kivitelezésnél azonban mégis elcsúszott valami.

A könyv furcsa megoldást nyújt a csúnya szavak kivédésére: egyszerűen "lefordítja" őket valami kevésbé csúnyára, így lesz az ürülékből "plotty", valami durvábból pedig "bökd meg". Teljesen mindegy, miről szól egy regény, meg lehet írni káromkodás nélkül is, nem kell ilyen megoldásokhoz folyamodni. Ha káromkodás lett volna, kevésbé zavart volna a dolog (persze úgy már kevéssé hívhatnánk ifjúsági regénynek), de ez a sok vacadék, plotty, lögybölő, bökött és hasonló lehetetlen szó számomra szenvedéssé tette az olvasást. Nem tudom, hogy az angol verzió is ilyen döcögős-e, de a magyar szöveget teljesen tönkretette ez a sok furcsa szó.

A könyv számomra értékelhető része maga az Útvesztő volt: a Tisztás világa egyáltalán nem fogott meg, de amint az Útvesztőben történt valami, egyből átragadt rám a történet hangulata, és végigizgultam ezeket a jeleneteket. A könyv hangulata a Kör című regényre emlékeztet, bár a sors iróniájának tűnik, hogy ott is csak a hangulatot szerettem, magát a történetet nem.

A végkifejlet sok kérdést hagyott bennem, bár nyilván okkal, hiszen valahogy fel kell keltenie az olvasó kíváncsiságát a további részek miatt, összességében viszont úgy érzem, hogy a második és harmadik részt inkább megvárom a könyvtárban, nem szeretnék pénzt adni értük.

Ízelítő a könyv külföldi borítóiból



Könyvajánló hasonló témában/stílusban
(beszámolóimat a képekre kattintva éred el)


A könyv adatai

Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Kiadás éve: 2012
Eredeti címe: The Maze Runner (2009)
Forrás: saját vásárlás
Oldalszám: 362

2014. október 24., péntek

Lauren DeStefano: Hervadás (Vegyészkert #1)

A történetről röviden

Egy félresikerült tudományos kísérlet eredményeként a tökéletesen egészséges és szép kort megélő első generáció gyermekeit és unokáit különös vírus támadja meg: az új generációk fiai 25, lányai pedig csupán 20 évet élnek, gyógymód nincs. A korai halál miatt rengeteg az árván maradt gyerek, és a legtöbb ember szegénységben éli rövidke életét. A gazdag férfiak mindeközben feleségeket vásárolnak maguknak, hogy azok gyerekeket szüljenek nekik, abban a reményben, hogy végre megtalálják az ellenszert, és ők már tovább élhessenek. A 16 éves Rhein két másik feleség mellé kerül Linden Ashby házába, ahonnan a férfi szeretete ellenére is mindenáron szökni szeretne.
"A könyvtár összes kötete huszonegyedik századi vagy még korábbi, és ebben nincs semmi különös. A tévéadók is csupa régi filmet sugároznak, és a legtöbb showműsor is a múltból való. A valóságból való menekülés bevett formája lett, hogy az emberek egy olyan világba képzeljék vissza magukat, amikor még sokáig élhettek volna. Ami egykor természetes és igazi volt, mára a képzelet világába került át."
Véleményem a könyvről

Nagyon vártam ezt a könyvet. Borítómániás lelkem teljesen kivirult, amikor megláttam az egyébként is gyönyörű borítón futó fényes lila kiemeléseket. Ugyanez a minta a könyv belsejében is végigfut, a fejezetek első oldalán hangsúlyosabban, de az összes többi oldal tetején és alján az író neve, a könyv címe, valamint az oldalszám is hasonló mintával van körülvéve. Számomra az ilyen apróságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy foggal-körömmel ragaszkodjak a nyomtatott könyvekhez. Az ebook hideg és puritán egyhangúságával szemben itt a legapróbb részletekig mindent megcsodálhatok, végigsimíthatom a borítót, végigfuttathatom az ujjamat a kiemeléseken, és elámulhatok a teljes könyvet végigkísérő minták összhangján. Egyszerűen odavagyok ezért a könyvért! Az pedig, hogy a sorozat a Vegyészkert-trilógia nevet viseli, csak hab a tortán! Titokzatos és egyben hátborzongató, és már anélkül, hogy a fülszöveget elolvasnád, biztos lehetsz benne, hogy különleges történetet kapsz.

Az alapötlet szerint a világon végigsöprő vírus következtében csak Amerika létezik már, a többi földrész megszűnt létezni, azokat csak ősrégi könyvekben talált utalásokból ismerik. A történet különlegessége, hogy a fiatalon életüket vesztő férfiak és nők mellett az első generáció tagjai még mindig élnek. Ők már hetven év fölött vannak, és rengeteg gyereküket és unokájukat temették már el. Linden apja, Vaughn is él még (gondolom, Linden elég késői gyerek volt), és az ellenszer megtalálásán dolgozik. Őszintén szólva engem kirázott a hideg ettől a karaktertől, talán Az éhezők viadala Snow elnökéhez tudnám hasonlítani: a körülötte lévő embereket bábokként kezeli, és tudod, hogy valami rosszban sántikál, csak épp azt nem sejted, hogy miben.

A könyv tele van egymástól tökéletesen különböző, de nagyon erős és tökéletesen kidolgozott karakterekkel. Főszereplőnk, Rhein 16 éves, és a mélyszegénység utáni jólét ellenére is egyetlen vágya a szabadság, amit egy percig sem téveszt a szeme elől. Két másik lánnyal együtt került a birtokra; Cecily csupán 13 éves, és teljesen elkápráztatja a gazdagság, ráadásul minden vágya, hogy Linden feleségeként mindent megadhasson férjének. Jenna már 19 éves, mindössze egyetlen éve maradt hátra. Mindenkit elvesztett már, és a mostani helyzet mellett Lindent is szívből gyűlöli. Linden burokban nevelkedett, fogalma sincs a külvilág kegyetlenségéről, és azzal sincs tisztában, hogy feleségei nem önszántukból jelentkeztek, hogy mellette tölthessék hátralévő éveiket. A könyv elején Linden első feleségét, Roset is megismerhetjük. Linden őt még szerelemből vette el, de mivel egyidősek voltak, minden igyekezetük ellenére is tudták, hogy már öt évvel Linden előtt meg fog halni. Rose egy nagyon rejtélyes szereplője a könyvnek, életéről csak apró dolgokat tudunk meg, de már ez is elég ahhoz, hogy megkedveljük. Állhatatos és erős személyiség, Rheinnal való kapcsolata pedig egészen különleges.

A könyv hangulata engem sok helyen A Párválasztó-trilógiára emlékeztetett. Bár ott – egyetlen kivétellel – a lányok önként jelentkeztek feleségjelöltnek, és a halál sem volt ennyire jellemző pontja a cselekménynek, a lányok karaktere, a helyszín és a külvilággal kapcsolatban picit tájékozatlan férj(jelölt) mégis minduntalan eszembe juttatta a könyvet.

Nagyon sok disztópiát olvastam már, de a Hervadás számomra kiemelkedő és emlékezetes, rég olvastam már ennyire az én ízlésemre szabott történetet. Hihetetlenül várom már a második részt!

Ízelítő a könyv külföldi borítóiból




Könyvajánló hasonló témában/stílusban
(beszámolóimat a képekre kattintva éred el)


A könyv adatai
Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Kiadás éve: 2013
Eredeti címe: Wither (2011)
Forrás: saját vásárlás
Oldalszám: 408