A herceg és én

Julia Quinn:
A herceg és én
(Bridgerton család #1)

Julia Quinn három könyvét, a Bevelstoke-trilógia köteteivel már tavaly ősszel találkozhattatok a blogomon. A nyolcrészes Bridgerton-sorozatot nem sokkal később sikerült megszereznem a Vaterán keresztül, de idáig a polcomon pihentek. Mostanában elég sok könyvet hagytam félbe, vagy rosszul válogattam a könyvtárban, vagy túl válogatós lettem. Mindenesetre sorozatban három félbehagyott könyv után tegnap este biztosra akartam menni, ezért úgy döntöttem, eljött az idő elkezdeni a Bridgerton-sorozatot.

Julia Quinn az 1800-as években játszódó romantikus regényeiről híres, hazánkban a nyolcrészes Bridgerton-sorozat, és a Bevelstoke-trilógia után már harmadik sorozata, a Smythe-Smith Kvartett első két része is megjelent. Romantikával és humorral teli történetei elragadóak, habkönnyűek és tökéletes kikapcsolódást nyújtanak.

Tíz dolog, amit szeretek magában

Julia Quinn:
Tíz dolog, amit szeretek magában
(Bevelstoke 3.)

Tíz dolgot tudnék mondani, amiért imádtam ezt a könyvet, és egyet sem, amiért utáltam volna. Mondhatnám, hogy szerintem ez volt a leggyengébb része a trilógiának, de ez olyan volna, mintha három színjeles tanuló 97, 98 és 99%-os dolgozatát hasonlítanám össze, szóval a leggyengébb is magasan ver mindent, amit mostanában olvastam. :)

Kicsit nehéz trilógiaként kezelni a történetet, mert mindhárom részben mások voltak a főszereplők, olyanok, akik az előző részben csak mellékszereplők voltak, a korábbi részek szereplői pedig háttérbe szorulnak. Az első rész Mirandája például ebben a részben már említve sem volt, de a második részben főszereplő Olivia is csak mellékszereplőként volt jelen. Ebben az a jó, hogy a részek külön is megállják a helyüket, bár egy-két vicces jelenet csak akkor igazán ütős, ha olvastuk az előző részeket.

Ami Londonban történt

Julia Quinn:
Ami Londonban történt
(Bevelstoke 2.)

A Bevelstoke trilógia első része után azonnal tudnom kellett, hogyan folytatódik a történet, így most a második részről írhatok. Számomra meglehetősen furcsa volt, hogy egy trilógia második részében még említést is alig tesznek az első rész főszereplőiről.

Újdonsült főszereplőnk most Olivia, az őrgróf lánya, az első részben már megismert Miranda legjobb barátnője. Mirandáról ebben a részben csak említés szintjén annyit tudunk meg, hogy már második gyermekével várandós, és Oliviával néha levelet váltanak. Kicsit furcsa volt ez a megoldás, de logikus, hiszen az első rész végül is tökéletesen lezárult, és lehetett volna ugyan folytatni Miranda családos életéről írva is, de akkor mikor lett volna szerencsénk olyan izgalmas dolgokhoz, mint hadi titkok, kémkedés, orosz herceg, titkos megbízások? Márpedig ebben a kötetben ezekről a témákról bőven szó esik.

Miss Miranda Cheever titkos naplója

Julia Quinn:
Miss Miranda Cheever
titkos naplója
(Bevelstoke 1.)

Két dologra jöttem rá a könyv kapcsán:

1.) ha egy könyv sokáig várakozik a polcomon, és közben legalább kétszer-háromszor átéli a "leveszem, megnézem, most még sincs hangulatom ehhez" fázisokat, majd végre valahára mégis sorra kerül, na, az a könyv aztán tutira letaglóz, és aktuális kedvenccé lép elő! :)

2.) kifejezetten káros a pénztárcámra nézve, ha sorozatok első részeit happolom a Rukkolán, mert ilyenkor mindig az van, hogy jól beléjük szeretek, nem bírom kivárni, hogy a további részeknél is rám kerüljön a sor, és végül annak ellenére vásárolok, hogy itthon 40-50 olvasásra váró könyv figyel a polcon. :)

És akkor magáról a könyvről is...