Smaragdzöld

Kerstin Gier:
Smaragdzöld
(Időtlen szerelem 3.)

Bár az Időtlen szerelem trilógia első része Rubinvörös címmel már 2010-ben megjelent, én csak idén szeptemberben ismerkedtem meg vele, de így legalább nem kellett túl sokat várnom, ugyanis a trilógia befejező része, Smaragdzöld címmel novemberben jelent meg.

A három rész időben mindössze pár napot fed le (természetesen az időutazást nem számítva), de ez a pár nap is éppen elég izgalmat tartogat ahhoz, hogy egy fiatalos, üde, izgalmas és emlékezetes történet kerekedjen belőle. A második rész, azaz a Zafírkék ott fejeződött be, hogy Gideon bevallja Gwendolynnak, hogy idáig csak megjátszotta a szerelmet, így a harmadik rész a kétségek között őrlődő és első nagy szerelmi bánatát átélő Gwendolynnal indul. Gwen lázasan dolgozik, hogy módot találjon arra, hogy az Őrzők Páholyától függetlenül, önállóan látogathasson a múltba, ahol nagyapjával találkozhat. Szeretne mielőbb fényt deríteni arra, miért nem akarta Lucy és Paul bezárni a kört, és miért döntöttek úgy, hogy életüket az 1990-es évek helyett 1919-ben folytatják tovább.

Zafírkék

Kerstin Gier:
Zafírkék
(Időtlen szerelem 2.)

Kerstin Gier segítségével újabb csodás kirándulást tettem a bálok, soirée-k, lovaskocsik, rizsporos parókák, abroncsos báli ruhák, párbajok, titkos földalatti alagutak, százéves rejtélyek és különleges kalandok világába.

Az Időtlen szerelem trilógia első része, a Rubinvörös után azonnal megvettem a második részt is, és ahogy sejtettem, ebben sem csalódtam. A Zafírkék még több izgalmat és fordulatot kínál, mint az első rész, és már tűkön ülök a végkifejlet miatt, de sajnos az utolsó rész - Smaragdzöld címmel - előreláthatólag csak novemberben jelenik meg.

Rubinvörös

Kerstin Gier:
Rubinvörös
(Időtlen szerelem 1.)

Hetekig nézegettem ezt a könyvet, mielőtt belekezdtem volna. Kíváncsi voltam rá a sok-sok jó értékelés miatt, az időutazásos témát viszont mind filmben, mind könyvben kerülni szoktam, valahogy nem az én stílusom. Tegnap este mégis elkezdtem. Csak úgy repült az idő! Hajnalig olvastam, csak akkor hagytam abba,  amikor a betűk, amiket egyébként a szokásos fekete helyett bordó festékkel nyomtak, már összefolytak a szemem előtt.

Ma délután már be is fejeztem a könyvet, és meg kell mondanom, ilyen szívmelengető történettel nem tudom, mikor találkoztam utoljára. Miért nem 600 oldalas, miért? :) Szerencsére egy trilógia első részéről van szó, már meg is rendeltem a másodikat, a harmadik rész sajnos még nem jelent meg.