A bőség zavara

Már nálam van a Zafírkék, a maga kékkel nyomott betűivel, és úgy, de úgy szeretném már olvasni! De tegnap este elkezdtem A citromtorta különös szomorúságát is, és még csak a 100. oldalnál járok, úgyhogy most nem olvashatom a Zafírkéket... Ráadásul pont ma este kell elmennem itthonról, így még haladni sem fogok vele! Irigylésre méltó problémáim vannak, tudom. :)

Rubinvörös

Kerstin Gier:
Rubinvörös
(Időtlen szerelem 1.)

Hetekig nézegettem ezt a könyvet, mielőtt belekezdtem volna. Kíváncsi voltam rá a sok-sok jó értékelés miatt, az időutazásos témát viszont mind filmben, mind könyvben kerülni szoktam, valahogy nem az én stílusom. Tegnap este mégis elkezdtem. Csak úgy repült az idő! Hajnalig olvastam, csak akkor hagytam abba,  amikor a betűk, amiket egyébként a szokásos fekete helyett bordó festékkel nyomtak, már összefolytak a szemem előtt.

Ma délután már be is fejeztem a könyvet, és meg kell mondanom, ilyen szívmelengető történettel nem tudom, mikor találkoztam utoljára. Miért nem 600 oldalas, miért? :) Szerencsére egy trilógia első részéről van szó, már meg is rendeltem a másodikat, a harmadik rész sajnos még nem jelent meg.

3096 nap

Natasche Kampusch:
3096 nap

Szorongással vegyes kíváncsisággal vettem kezembe a kötetet, melyben Natascha Kampusch saját maga számol be fogságban töltött fiatalkoráról. A lányt 1998. március 2-án, alig 10 éves korában rabolta el egy Wolfgang Priklopil nevű férfi, majd nyolc és fél éven át fogva tartotta saját házának pincéjében, egy alig 5 négyzetméteres, dohos, penészes, ablaktalan helyiségben.

Mielőtt belekezdtem volna a könyvbe, nem tudtam, mit várhatok tőle: egy száraz, tényszerű olvasmányt, vagy esetleg egy érzelmekben tobzódó, csapongó írást? Alighogy olvasni kezdtem, meglepődtem a könyv stílusán: a könyv részletesen dokumentált, mégis olvasmányos, érzelmekkel teli, mégis tárgyilagos. Nemcsak a borzasztó témája, de a beszámoló stílusa miatt is úgy visz előre a könyv, hogy észre sem vesszük, hogy már órák óta olvasunk. Annyi apróságot és olyan gondolatokat, érzéseket tartalmaz, amelyekről el sem tudnánk képzelni, hogy egyáltalán szavakba önthetőek.