A Párválasztó trilógia második részét már januárban elolvastam, idő híján viszont akkor nem írtam róla. Mivel a napokban megjelent a harmadik rész, amiről mindenképp szeretnék írni, gondoltam, bepótolom az elmaradásom. Hogy részletesen beszámolhassak nektek, újra kellett olvasnom a második részt (de ekkora „áldozatra” a Párválasztó-trilógia esetében bármikor hajlandó vagyok).
A történetről:
Illéa birodalmának trónörököse, Maxon herceg feleséget keres. Az ország hagyományaihoz híven elindul a Párválasztó, amelyen 35 lány vesz részt. A lányok beköltöznek a palotába, megismerkednek a herceggel és a teljes királyi családdal, és az itt töltött hónapok során Maxon herceg közülük választja ki az Igazit.
A birodalomban kasztrendszer uralkodik, ahol a királyi család és közvetlen környezete az Egyes, a számkivetettek, nincstelenek pedig a Nyolcas kasztba tartoznak. A lányok közül Maxon nem titkolt kedvence America Singer, a vörös hajú, lobbanékony természetű lány, aki az Ötösök közül került be a Párválasztóba. Az első rész ott ért véget, hogy Maxon elég szépen leszűkítette a hölgyek csapatát, így már csak hatan keresik a herceg kegyeit. Maxon igyekszik minél jobban megismerkedni a még versenyben maradt lányokkal, de szíve egyfolytában Americához húzza; valójában már a döntést is meghozta, miszerint vele szeretné leélni az életét.„Egy hete elárulta, hogy azon nyomban véget vetne a versengésnek, ha képes lennék habozás nélkül kijelenteni, hogy éppen annyira fontos nekem, mint én őneki.”
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Americával az ország bármelyik fiatal lánya örömmel cserélne, csakhogy a képlet az ő számára nem ennyire egyszerű! Hiszen hiába van a mérleg egyik oldalán egy imádnivaló herceg, ha a másik oldalon ott van a gyermekkori első szerelem egy jóképű palotaőr képében, középen pedig egy döntésképtelen csitri áll... ahogy haladunk előre a történetben, olyan gyakran változnak a preferenciái, hogy néha az volt az érzésem, ez már nem is mérleg, hanem libikóka, amin a két potenciális férj szédítő sebességgel megy fel-le.
„Ötös vagyok vagy Hármas? És amikor ennek az egésznek vége, vajon Kettes leszek vagy Egyes? Katonafeleségként élem le az életemet, vagy egy király hitveseként? Csöndben visszasimulok a háttérbe, amit mindig is olyan megnyugtatónak találtam, vagy arra kényszerítem magam, hogy kilépjek a reflektorfénybe, amitől mindig is rettegtem? Lehetek-e boldog, bármelyiket is választom?”
Bevallom őszintén, America ilyen mértékű nyűglődése nem annyira jött be, az erre fordított energia és oldalszám legalább fele erősíthette volna inkább a disztópiás vonalat, elvégre a könyv az akar lenni. Sokszor viszont úgy érzem, hogy az írónő ugyan disztópiát akart írni, mert az divatos, de egy kellőképpen kidolgozott világot nem tudott megteremteni. Sokkal több információt is elbírt volna erről a könyv, de azon kívül, hogy a könyv az USA hanyatlása után játszódik, és a társadalom kasztokra bomlott, nem sok mindent tudunk meg erről. Gyakorlatilag az egész történet a palotában játszódik, így a fényűzésből csak akkor zökkenünk ki, amikor időnként az Északi vagy a Déli lázadók betörnek a palotába. Remélem, a befejező részben azért több képet kapunk majd a kinti világról is.
A regény a szokásos második rész-szindrómában szenved: valahonnan jön és valahová tart, de önmagában nem akkora durranás. Ettől függetlenül egy percig se higgyétek, hogy nem élveztem az olvasását, mert ez nem így van, egyszerűen csak az első részhez képest ez egy picit halványabban ragyog. Inkább úgy mondanám, hogy az első rész csillagos ötös volt, ez meg csak sima ötös, úgyhogy azért nem kell megijedni, hogy unatkozni fogtok az olvasása közben!
Mivel már csak hat lány maradt versenyben, sokkal több lehetőségünk van közelebbről is megismerni őket. Akad köztük, aki önmagát adva, kedvességével és szerénységével próbálja meghódítani a herceget, de olyan is akad, aki gyakorlatilag háborúként fogja fel a versenyt, és nem ismer határokat. Számomra a könyv nagy meglepetése Marlee volt, a visszahúzódó, csendes lány, aki alapvetően nem túl sok szerepet kapott eddig, ebben a részben viszont az egyik legváratlanabb és legemlékezetesebb jelenet főszereplője volt.
A herceggel való ismerkedés mellett a lányok aktívan készülnek a hercegnéi szerepre, olyan feladatokat kapnak, amiket Maxon feleségének gyakran kell majd ellátnia, így például televíziós vitaműsorban vesznek részt, illetve külföldi díszvendégek fogadását készítik elő. A „szokásos” hétköznapokat – a lázadók támadásain kívül - ezek az események rázzák föl.
Azt gondolom, hogy ha valaki elolvasta az első részt, nem is kérdéses, hogy olvassa-e tovább a sorozatot, ha viszont valaki ezidáig várt vele, a legjobban időzített, hiszen a napokban megjelent a trilógia befejező része is, amelyről pár napon belül szintén beszámolok! Addig is jó szórakozást kívánok ehhez a csodás történethez! Jó éjszakát, álmodjatok palotákkal, koronákkal és hercegekkel!
Kiera Cass a Radford University diákja volt, jelenleg családjával a virginiai Blacksburgben él. A The Siren című fantasyregényét magánkiadásban jelentette meg 2009-ben. Kiera életében megközelítőleg tizennégy fiút csókolt meg. Egyikük sem volt herceg.
Kiadó: GABO Kiadó
Kiadás éve: 2013
Eredeti címe: The Elite (2013)
Forrás: saját vásárlás
Oldalszám: 356
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése